Közelítheti egymáshoz a pápa az egyházakat – a protestáns püspökök szerint is jó hír, hogy a Szentatya Erdélybe is ellátogat

Pozitívan értékelik, ám nem tekintenek túlzott várakozással Ferenc pápa romániai látogatása elé az erdélyi magyar protestáns püspökök: nem hiszik, hogy a körút önmagában gyógyírt hozna egyházaink gondjaira, ám véleményük szerint mindenképp terítéken kell tartani az erdélyi felekezetek közös gondjait, legyen szó a visszaszolgáltatásokról vagy a felekezeti oktatásról. Úgy látják ugyanakkor, hogy az esemény közelebb hozhatja egymáshoz az egyházakat.

Nehéz megelőlegezni, mi lesz a hozadéka Ferenc pápa romániai látogatásának, hiszen ez egy sokoldalú látogatás, így sokan próbálják elvileg a maguk szempontjai szerint kihasználni – szögezte le megkeresésünkre Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Az elöljáró ugyanakkor nem bízik abban, hogy a látogatás eredményeképpen megoldódnak az erdélyi magyar történelmi egyházak közös gondjai, a visszaszolgáltatások, vagy a felekezeti oktatásra vonatkozó problémák. „A mi álláspontunk Ferenc pápa látogatása kapcsán egyszerű: mi megtiszteljük a katolikus erdélyi magyar testvéreinket, érettük megyünk oda a csíksomlyói hegynyeregbe. Nekünk a pápával gyakorlatilag nincs semmi kapcsolatunk, viszont a helyi sajátosság szerint a helyi katolikus egyházzal való viszonyunk miatt tartjuk fontosnak, hogy ott legyünk. Mint ahogy ők is megtisztelték tavalyelőtt a reformációi nagy ünneplésünket” – fejtette ki a püspök. Hozzátette, örülnek annak, hogy sikerült megfordítani a korábbi megalázó helyzetet, amikor a pápa Romániában éppen oda nem ment el, ahol a hívei élnek. Meglátása szerint gondolom, ezekről a pápai udvarnak van tudomása, de nem tudhatom, milyen módon akar és próbál beavatkozni. Akár ez is lehetne a pápalátogatás hozadéka, hogy ezek a kérdések napirendre kerülnek, de kívülről egyelőre úgy látszik, erre nincs esély” – szögezte le Kató Béla püspök.

Nagy mulasztást enyhít

„Ferenc pápa missziót teljesít, amikor a nyugati és keleti egyházak közötti határvidékre jön. Küldetése jótékony hatással lehet az ökumenikus közeledések őszintébb lépéseihez, mert e közeledés fájdalmas sebei bántóbbak a történelmi türelméről híres Erdélyországban. Az itt élő nemzetrészek közötti feszültségek is orvosra várnak. Ebben a vonatkozásban, ha a gyógyulást nem is, de az enyhülést várni lehet” – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, aki szerint a pápa, sok félreértett kijelentésével együtt, itt és most, hírnöke lehet Isten sötétséget oszlató világosságának”. „A protestánsok meghívását erre az alkalomra ilyen jelnek tekintem, és köszönetemet fejezem ki a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tagjai nevében” – tette hozzá. A váradi püspök szerint a pápa Róma nagy mulasztását enyhíti az itt élők irányában, tartozzanak bármilyen felekezethez vagy nemzethez. „Korábbi pápai vizitációk Magyarországon vagy Óromániában nem jelenthettek annyit, mint most a csíksomlyói közösségben való részvétel, ahová eddig is szívesen jártak el évről évre a pünkösdi lelket váró zarándokok. Minden bizonnyal nemcsak egy régi álom teljesül most, hanem az erdélyiek sokat várt lelki egyensúlyának megerősítése a katolikus egyház legmagasabb tisztségviselője által” – fejtette ki Csűry.

Kérdésünkre, hogy milyen várakozásokkal tekint a szentatya látogatására, így felelt: Bár úgy tűnik, hogy ez a legfenségesebb együttlét nem hozza elő a térségünk mindennapi kérdéseit, mégis ez a legértékesebb ajándéka Urunknak. Ha a jogfosztott őszintén áll Teremtője elé, rövidesen pozitív változások várhatóak. A sérülések hegednek, a felemelt kezek imára kulcsolódnak.” Csűry ugyanakkor úgy látja, „természetesen a pápa látogatása előtt és után fel kell tárnunk a gondjainkat tételesen és pontosan adatolhatóan”. „Remélhetőleg a tárgyalóasztalok mellett megint bemutatták a vissza nem kapott ingatlanok jegyzékét. Beszéltek a visszaállamosított iskola nyomán elmérgesedhető további felekezeti oktatás sérelmére elkövethető visszaélésekről. Mint ahogy folytatnunk kell az anyanyelvünk védelmében tett fáradozásainkat, hagyományainkhoz való ragaszkodásunk támogatását, vagy örökségünk védelmét a következő nemzedékek érdekében” – hangsúlyozta a református püspök.

„Ott rosszat nem hallanak”

A meghívásnak eleget téve, a romániai evangélikus lutheránus egyház az apostoli körút három helyszínén is képviselteti magát – mondta el érdeklődésünkre Adorjáni Dezső Zoltán püspök, jelezve egyúttal, lelkészeik is arra biztatták híveiket, látogassanak el Csíksomlyóra, mert „ott rosszat nem hallanak”. Egyébként a magyar evangélikusok úgy vélik, Ferenc pápa romániai körútja jóval túlmutat a felekezeti, pásztori látogatáson; komoly jelzésértéke van a testvérgyülekezetek számára is. Adorjáni szerint azon túl, hogy a római katolikus egyházfő nyitott az együttműködésre, irányításával a Vatikánban komoly paradigmaváltás megy végbe. „Számunkra, evangélikusok számára nagyon sokat jelentett, hogy a reformáció 500. éve alkalmából, a megbékélés újabb jeleként a pápa elismerte a Luther Márton által elindított reformáció kedvező hatásait, ugyanakkor a lundi evangélikus katedrálisban közös, ökumenikus szertartást celebrált a Lutheránus Világszövetség elnökével és főtitkárával” – mondta el Adorjáni Dezső Zoltán. A kolozsvári püspök úgy érzi, hogy a pápalátogatás mindenképpen hozzájárul a felekezetek közti együttműködés előmozdításához vagy megerősítéséhez. Amint kifejtette, kisebbségi létükben az erdélyi magyar hívek eddig is összezártak, de most esély mutatkozik arra, hogy az ortodoxok is közelebb kerüljenek a többi keresztény egyházhoz. Kérdésünkre, hogy a pápa háromnapos itt-tartózkodása mennyiben irányíthatja a figyelmet az erdélyi történelmi magyar egyházak problémáira, az evangélikus püspök úgy vélekedett, hogy az ilyesmit nehéz lenne megmondani, ugyanis a vatikáni vendég nem politikai, hanem sokkal inkább udvariassági látogatásra érkezik Romániába. „A pápát kísérő külföldi újságírók és tisztségviselők biztos, hogy elemezni fogják a romániai helyzetet. Rajtunk múlik, hogy tudunk-e élni ezzel a helyzettel, vagy sem” – fejtette ki Adorjáni Dezső Zoltán püspök, hozzátéve, hogy nem ez a látogatás célja, de lehet az egyik „mellékterméke”.

Jó alkalom az összetartásra

„Merem hinni, hogy a nyugati kereszténységhez tartozó réteget megmozgatja Ferenc pápa látogatása. Legalább ez is egy alkalom, amikor az erdélyi magyarság kicsit összetart, egymásra figyel és nem a különbözőségekre, szétdarabolásra összpontosít, hanem arra, hogy adódik lehetőségünk, ad a jó Isten alkalmat, hogy közösen imádkozzunk. Mindenképp pozitívnak értékeljük a látogatást” – mondta el a Krónika megkeresésére Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök. Hozzátette, az apostoli körútnak a felekezetek közötti együttműködés előmozdításához kellene hozzájárulnia, de ez személyfüggő, és a bölcsességtől, valamint az isteni erőtől függ. „A látványon és a kirakatrendezésen túl gondolom, hogy az Úristen ad annyi bölcsességet minden vezető embernek, hogy a közeledést szorgalmazza és ne a szétdarabolást, eltávolodást” – mutatott rá az egyházi elöljáró. Kifejtette, az még elválik, hogy a katolikus egyházfő romániai látogatása mennyiben irányítja rá a figyelmet az erdélyi magyar történelmi egyházak problémáira. Úgy gondolom, hogyha összetartunk és egymás mellett állunk, akkor felfigyelnek ránk és észreveszik, hogy itt vagyunk egy sokszínű országban, és bár megvan nekünk a történelmi múltunk, mégis békében egymás mellett tudtunk élni négy és fél évszázadon keresztül” – fogalmazott Bálint Benczédi Ferenc.

Forrás: Krónika

A Csíksomlyói eseményen Zelenák József esperes, Koszta István alesperes és Géczi Levente udvarhelyi felügyelő képviselték egyházunkat

Balázsfalván Fehér Attila egyházkerületi főtanácsos, esperes képviselte egyházunkat