Százöt évest köszöntöttek

Földi halandónak ritkán adatik meg az, hogy száz évnél idősebb embert köszönthessen fel születésnapján. Azok azonban, akik múlt pénteken, április 19-én eljöttek Kovács, született Simon Anna néni apácai portájára, átérezhették ennek örömét. Anna néni ugyanis aznap ünnepelte 105. születésnapját fia és leánya, valamint további hozzátartozói, falusfelei körében.

A már bottal, de azért még jól mozgó és tisztán beszélő idős nénit a jeles napon az apácai (Apáca Brassó megyéhez tartozik, de erdővidéki magyar faluként tartjuk számon) polgármesteri hivatal alkalmazottai is köszöntötték, élükön Bölöni László polgármesterrel, jelen volt továbbá Apáca evangélikus lelkésze, Simon László és Simon Ilona tiszteletes asszony, akinek vezetésével a helybéli gyülekezet kórusa több dalt is elénekelt a közösség legidősebb tagja nagy örömére.

Anna néni Bölönben látta meg a napvilágot 1914. április 19-én, akkor, amikor Európa még az első világháborúra készülődött. Gyermekkoráról keveset tudtunk, annyit viszont elmondott Anna néni, hogy születése az udvaron, szekérben zajlott le. Édesapja épp burgonyát ültetni készülődött, akkortájt viszont a mezei munkát nem lehetett egy szülés miatt félbeszakítani, hiszen a családok élelmezése, az arról való gondoskodás mindennél fontosabb volt.

Anna néni tulajdonképpen most, ennyi idő elteltével sem nagyon értette, mit keres nála ennyi ember az udvaron, amikor „a mezőn is lenne munka”. Ennek ellenére mindenkinek többször megköszönte, hogy rá gondolt születésnapján, vette a fáradtságot őt meglátogatni.

Fiatal éveiben Brassóban szolgált, egykori „nagyságos asszonyát” most is szép szavakkal illette. 1937-ben, 23 éves korában került Apácára, oda ment férjhez. Jelenleg egyedül él, fia ugyanis Magyarországon lakik, a lánya Sepsiszentgyörgyön. Azt mondta, ha valamilyen segítségre szorulna, akkor a szomszédokhoz fordul, akik szívesen segítenek neki, például télen a fa felvágásában vagy behordásában.
Simon László tiszteletes felidézte, már húsz évvel ezelőtt is, amikor jött köszönteni Anna nénit a 85. születésnapján, úgy búcsúztak el, hogy „na, ez volt az utolsó, tiszteletes úr, jövőben már nem kell jönnie”, de az utolsó azóta sem érkezett el. Falusfeleit, akik egyenként odamentek hozza, és köszöntötték, még mind felismerte, végül pedig kissé csodálkozva sóhajtott fel: „Jaj, hogy adott nekem a Jóisten ilyen hosszú életet!?”

Anna néni férje 1976-ban halt meg, vagyis 43 éve özvegy, és hozzátartozói annyit még elárultak, hogy az idős néni a kórházat hírből sem ismerte világéletében, gyógyszereket sem szedett soha. Utólag, még egyszer kívánunk mi is neki boldog születésnapot, érjen még sokat szerettei körében!

Forrás: Székely Hírmondó